Ju jitsu története
A Ju Jitsu eredete több, mint 2500 évvel ezelőtt kezdődött. Elsősorban a japán főnemesi réteg (shogunok) uralma alá tartozó területek védelmét biztosító nemesi származású katonák (szamurájok) fejlesztették évezredeken át.
A ju jitsu olyan technikák „gyűjteménye”, amely azt volt hivatott biztosítani, hogy az adott sógunátus szamurájai technikailag a másik sógunnal és a köznéppel szemben előnyre tegyenek szert az évszázadokon át tartó belső viszályokban, háborúkban. Ezért gyakorlatilag minden család saját, önálló irányzattal, iskolával rendelkezett. Ezek az iskolák eltérő technikák teljes rendszerével készültek a más iskolák elleni harcra. Ilyen irányzatból az idők folyamán több, mint 700 jött létre, illetve számos közülük ki is halt.
A ju jitsu fejlődésére jelentős hatással voltak az indiai és a kínai ősi harcművészetek. Ilyen például a shaolin szerzetesek számára kifejlesztett, az indiai jóga és a kínai ökölharc elemeit ötvöző torna, amely szintén ismert harcművészeti ággá fejlődött. Szintén jelentős hatással volt a jitsu minden technikájára a szamurájok hagyományos fegyvere, a katana használata, amely a különleges formájának és kezelési módszerének köszönhetően segítségül rn(alapjául) szolgált minden pusztakezes technika kifejlődésére.
Forrás: Shihan Ziegler Csaba
A Ju-jitsu jelentése
Mivel egy olyan harcművészeti ágról beszélünk, amely több, mint 2500 éve folyamatosan fejlődik és változik, ezért rendkívül fontos a név jelentése, illetve jelentésének sokszínűsége.
A ju elsődleges jelentése: lágy, lágyság, másodlagos jelentése: szelíd, simulékony, hajlékony valamint erő és gyorsaság.
A jitsu jelentése: művészet, másodlagos jelentése: technika, szakmai tudás, valamint igazság, valóság, fegyelem.
Egy ennyire összetett jelentés egyértelműen a „lágy művészet” megszokott értelmezésen kívül feltételezi a folyamatos megújulás képességét és az új elvárásoknak való megfelelés képességét is. Alkalmazkodást a jelen korhoz és a gyors reagálást a legújabb ismeretekre, akár harci, akár tudományos legyen az.
Ez számomra nem jelent mást, mint azt, hogy a régi életben maradást már nem feltétlenül a halált okozó technikák kíméletlen végrehajtása jelenti, hanem a jitsuka (ju jitsut gyakorló) önismeretének fejlesztésén alapuló alkalmazkodását a mindennapi élet kihívásaihoz.
Ezt az értelmezést támasztja alá, hogy ebből az ősi stílusból fejlődött ki számtalan új harcművészeti stílus és sportág is, mint például 1882-ben Jigoro Kano által alapított a judo vagy az aikido, melyet Ueshiba Morihei 1925-től oktatott. Mindkét stílusalapító nagymester a ju jitsu több irányzatából is mesterfokozattal rendelkezett.
Induljunk el ezen a cseppet sem egyszerű úton, melyet elődeink már évezredek óta sikeresen taposnak.
Ez, melyet saját magamnak kijelöltem és mindenkinek őszinte szívvel ajánlok.
Forrás: Shihan Ziegler Csaba