Kanji és jelentése a harcművészetben
Keiko Jelentése: gyakorlás
“Valamin elgondolkodni”, ” a tartást átgondolni”. A keiko nem a technikai képességet fejlesztő gyakorlat, hanem egy olyan módszer, melynek célja, az ember egésszé válása. Filozófiája szerint az ember gondolkodás nélkül nem képes felismerni a teljességét.
Bujin
A harci stratégia, harci módszerek (bugei) végrehajtója.
Bushin
Az az istenség, aki a But uralja. A kétélű kard a Bu szimbóluma. Megsemmisíti a rosszat és kiküszöböli az igazságtalanságot. Szembefordul hordozójával és elpusztítja, ha hibázik. A habozást megtorolja és életet ad.
Bu
Vitézség, hadsereg.
A bu egyaránt jelenti a konfrontáció és az elkerülés művészetét is. Ezért a harmónia, ill. az ember univerzummal való egységének is a szinonimája.
Budo
A harcos útja.
A budo a japán harcművészeti módszerek összefoglaló elnevezése, amely a do (út) oldaláról vizsgálva fejlődött ki a bujutsuból (a háború technikáiból). A bujutsu halálos technikái évszázadokon keresztül forrtak ki, de csak a zennel való kapcsolatuk során tettek szert etikai jelentéstartalomra a 17. században, ezáltal válhattak a budo részévé.
Az út gyakorlása az emberi élet két belső tendenciáját emeli a tudatos tapasztalás szintjére, amelynek tudatos harca és harmonikus egyensúlya építi és érleli a személyiséget. E két tendencia a személyes élet kiteljesítésének tudatos törekvése és az élethez való alkalmazkodás, a természetes körülményeknek való alárendelődése.
Az emberi élet ezen ellenpólusainak felismerése az ősi mesterek megfontolásaiból származik,akiknek célja a haláltól való alapvető félelem leküzdése volt. Felismerték, hogy az ölés, amit a régi bujutsuban tanítottak, nem képes megoldani ezt a problémát, ezért kezdték el ennek megoldását a zen filozófiájában. A budo értéke máig ebben áll gyakorlói számára.
Azáltal, hogy a mesterek önmagukra kezdték el használni azokat a módszereket, amiket eddig az ellenfelükre használtak, lehetővé tette, hogy a halálos harcművészetből az élet művészetévé válhasson.
Azonban a kemény gyakorlás, a testi és a szellemi határok megkérdőjelezésének eszközévé válása kiszabadíthatja az ember énjét fogságából, ami elhomályosítva a gyakorlatok tisztánlátását, saját igazságainknak előítéletébe ringathat. A budo gyakorlása egy mester felügyelete alatt a budo-tanok szabályainak figyelembevételével vezetheti el az egyént az önmagával és a környezetével való egyensúly kialakításához.
A önfegyelem, hűség és a mélyebb tapasztalat iránti odaadás ( a do legfontosabb előfeltételei), melyeknek észrevétlenül kell jelen lenni a dojon belüli emberi kapcsolatokban. Ha valaki ezt elutasítja, az az idők folyamán tökéletesedő technikai tudása által sem fog előrébb lépni a budo útján, mivel kiüresíti azt.