Örök emlékül

Elérkezett, amitől nagyon féltünk, amire gondolni sem mertünk. Nem gondoltunk rá, hiszen egy ekkora tudással, ennyi életerővel rendelkező ember nem hagyhat itt mindet. De sajnos megtörtént.

Ő volt a mesterem, a második apám, a mentorom, a példaképem, és még sok minden, amit ki sem mertem mondani. 20 évig tanított, ami elröppent egy kósza perc alatt, mert a társaságában az idő mindig tovatűnt. Túl rövid volt. Még szerettem volna tanulni, hiszen tudása kimeríthetetlen és utolérhetetlen volt bárki számára.

Itt hagyott minket, és mégis örökre velünk marad, hiszen minden tatamin tett mozdulatunkban benne lesz, amíg világ a világ és a mi dolgunk, hogy ezek a mozdulatok értékesek maradjanak, életben maradjanak.

Most árva lettem, így eljött az ideje, hogy minden erőmmel őrizzem mindazt az értéket, amit tőle kaptam úgy a tatamin, mint a szőnyegen kívüli élet bármely területén. Ez fog történni, amíg mozdulni tudok.

Nyugodj békében Hanshi Johnny Bernaschewice, örökké velünk maradsz!